Nagy várakozás előzte meg a férfi döntőt. Legutóbbi wimbledoni meccsük minden idők egyik legjobb meccsét hozták, ráadásul ez volt zsinórban a harmadik Grand Slam döntőjük. Ráadásul azóta a két versenyző helyt cserélt a világranglistán. Augusztus 18-án Rafa átvette a vezetést, letaszítva 4 és fél éves trónjáról Federert.
Az esélyek egyértelműen Roger Federer mellett szóltak, úgyanis keménypályán nemcsak, hogy jobb a mérlege Rafával szemben, hanem nem is egyenlő feltételekkel, erőnléttel vágtak neki a meccsnek. Federer már csütörtökön hamar elintézte ellenfelét sima három szettben, míg Rafa pénteken késő éjjel, szombatba nyúlóan küzdött az élete meccsét játszó Verdascoval. Végül hatalmas csatában Rafa került ki győztesen. Az is ide tartozik, hogy ez a meccs volt a torna leghosszabb meccse is egyben. 314 percig tartott, 3 perccel tovább, mint az előző rekord. Ilyen előzményekkel vághattak neki a finálénak...
Ahol szerencsére a papírforma ismét nem érvényesült -csak úgy, mint Wimbledonban sem- és hihetetlen csata kerekedett ki. Rafa megnyerte az első szettet, de Federer ki tudott egyenlíteni. Rafáé lett a harmadik is, de Federer ismét egyenlített. Ekkor sokakban feltámadt a kétely, hogy a meccs itt elúszhatott volna. Lévén, hogy döntőszett ezúttal nem Rafának kedvezett fizikai állapota miatt. Azonban ott olyasmi történt, ami az elmúlt meccsikre elég jellemző volt; Federer összeroppant fejben. Immáron egyre inkább az bizonyítva, hogy a "Nadal-fóbia" igenis létezik nála. A szett elején még mindketten hozták az adogatásaikat, de 1-1 után Rafa elhúzott, és simán megnyerte a döntőszettet. 5-2-nél pedig a harmadik bajnoki labdát kihasználva, megynerte élete első keménypályás tornáját, ami még egy spanyolnak sem sikerült.
Az eredményhírdetésen pedig elszabadultak az indulatok. Federer nem tudta kontrollálni a könnyeit, így sírva próbált beszédet mondani -ami persze nem is igazán sikerült. Rafa pedig vígasztalóan átölelte, ezzel is azt bizonyította, hogy mekkora ember.
Rafael Nadal - Roger Federer 7-5, 3-6, 7-6, 3-6, 6-2