Milyennek látta a mérkőzést?
Nagyon nagy csata, remek összecsapás volt. Sok esélyem volt, amelyekkel nem tudtam élni, és a végén nagyon drágán megfizettem. Sajnos nem szerváltam valami jól, aminek kulcsszerepe volt – de ez elsősorban a napi formán múlik. A döntőben nem találtam a ritmust.
Nem érzi úgy, hogy kiengedte kezéből a győzelmet?
Dehogynem – ezt a meccset meg kellett volna nyernem. Vannak ilyen vereségek az ember pályafutásában, de épp ezek fájnak a legjobban. Pocsékul játszottam az ötödik szettben, tálcán nyújtottam át Rafának a mérkőzést.
Mit érzett közvetlenül a találkozó után?
Csalódott, megrökönyödött és szomorú voltam, aztán egyszer csak teljesen elborítottak ezek az érzések. De egy döntő után nem lehet bemenekülni az öltözőbe megnyugodni, venni egy hideg zuhanyt – ott kell maradnod a pályán. Ez a legrosszabb az egészben.
MINIINTERJÚ RAFAEL NADAL, 6-szoros Grand Slam-győztes ("Szerénynek kell maradni")
Ez a hatodik Grand Slam-sikere. Kiemelkedik a többi közül?
Annyiban mindenképp, hogy ezt kemény pályán nyertem meg, és egész életemben sokat dolgoztam azért, hogy ezen a borításon is minél jobb legyek. Ráadásul nagyon kemény, érzelemdús meccset nyertem meg, a legjobb teniszező ellen, akit valaha láttam. Együttérzek Rogerrel, tudom, mennyire nehéz lehet neki, de ő akkor is csodálatos bajnok.
Mi döntötte el a meccset? Elsősorban fizikai vagy mentális csata volt?
Nem tudom – talán az volt a kulcs, hogy az ötödik játszmában Roger többet hibázott, mint én. Abban a szettben az első bréknél nagyon fontos fonákot rontott el.
Ezennel a férfitenisz királyává koronázhatjuk?
Szó sincs erről. Fontos győzelem ez, de semmivel sem vagyok jobb játékos, mint öt órával ezelőtt. Az embernek minden meccs előtt és minden meccs után tudnia kell, hol a helye – szerénynek kell maradni.