A svájcinak valamivel könnyebb dolga volt, hisz ő azt a hallei tornát nyerte meg, amelyiken kevesebb, a világ közvetlen élvonalába tartozó teniszező indult.

Ennek megfelelően szettvesztés nélkül jutott el a döntőig, ahol a hazai közönség támogatását élvező Philipp Kohlschreiber sem tudta két játszmánál hosszabb mérkőzésre kényszeríteni.

Federernek ez volt az ötödik tornagyőzelme Halléban, és nem mellesleg az 59. zsinórban megnyert füves pályás mérkőzése.

„Jól játszottam egész héten. Nem vesztettem el a szervámat egyszer sem, amit, úgy gondolom eddig még egy versenyen sem sikerült véghez vinnem” – értékelt elégedetten a világelső.

A hét másik patinás füves pályás versenyét Londonban rendezték, ahol a papírformának megfelelően az első két kiemelt került egymással szembe a döntőben, nevezetesen Rafael Nadal és Novak Djokovics.

A spanyol igencsak beragadt a „rajtnál”, hisz az első szettben 0:3-mal indult, de visszakapaszkodott, és rövidítésben – amelyben 6–5-nél szettlabdája volt a szerbnek – behúzta a nyitójátszmát.

A második szettben 5:5 után ingott meg Djokovics, amit Nadal könyörtelenül ki is használt, így élete első tornáját nyerte meg füves pályán.

A balkezes mallorcai ezzel 35 éve nem látott bravúrt vitt véghez, ugyanis utoljára 1973-ban a román Ilie Nastasének sikerült regnáló Roland Garros-bajnokként megnyernie a queens-i tornát.

Egy másik hosszú sorozatnak is véget vetett Nadal: előtte Andres Gimeno tudott spanyolként férfi egyesben versenyt nyerni a zöld borításon, még 1972-ben, Eastbourne-ben.