Rogerék története sem volt izgalmaktól mentes, bár azért annyira nem volt érdekes mint Rafáéké, de sokkal eredményesebb.
F: Mikor elmentetek, hirtelen nem tudtuk mit is csináljunk, addig amíg vissza nem jöttök. Úszkáltunk, napoztunk, és pihentünk. Egyszerűen csak lazítottunk.
D: Hűha! Ez eddig nagyon érdekfeszítő!!!
F: Várj már, még csak most kezdtem!
R: Hagyd már, hagy mondja tovább!
D: Ok, bocsika.
R: ÁÁÁ. Hogy ezt már ma hányszor hallottam tőled, nem is számolom. Találj már ki valami mást, mert lassan idegesít!
D: Igyekszem. Mondjuk… Mit szólsz a kismedvéhez? Minimackó?
Rafa erre már nem is reagált, ráhagyta.
F: Szóval… Folytatnám… Miután kiszórakoztuk, kipihentük magunkat, arra gondoltunk ki kellene találni valami értelmeset. Meg lassan kezdtünk is éhesek lenni. Mivel nemigen hoztunk magunkkal ételt, hiszen ki gondolt ilyen eshetőségre? Így Andy felvetette, hogy halat kellene fognunk.
D: És mivel akartátok megfogni? Kézzel?
A: Akár azzal is. - vette át a szót az amerikai fiú. - De nem volt rá szükség. Csináltunk lándzsákat és a sekélyesben rajtuk ütöttünk. Nem volt nehéz, mert nem féltek a halak, nem tudták még mi vár rájuk. Ne felejtsétek el, ez egy lakatlan sziget, nem ismerik az embereket.
R: Jó ötlet volt.
A: Kösz. De Roger is előállt ám eggyel!
D: Mivel? Hogy cápaőrséget kellene állni, nehogy a feneketekbe harapjon egy a nagy halászat közben?
A: Hehehe. Igen. Ezzel is. Míg én a halat fogtam, ő a vizet kémlelte. Egyszer látott csak egy uszonyt, de azt is elég messze, szerencsére nem jött a közelbe egy cápa sem.
D: Naná hogy nem. Megijedtek Rogertől. Meg is értem mondjuk…
F: Te Nole! Tényleg ki fogod húzni a gyufát!
D: Jaj, szegény fejemnek!
Rafa és Andy csak mosolyogtak, a nem lévő bajszuk alatt. Élvezték társaik csipkelődését. Mint két pisis óvodás úgy viselkedtek. Mondjuk Nolénak még tényleg majdnem a fenekén volt a tojáshéj, de Rogertől ezt a magatartást senki nem várta volna. Vannak még csodák…
D: Na jó. Lakat a számon.
F: De meddig?
D: Nyitásig…
Andy úgy döntött inkább folytatja, lecsillapítva a kedélyeket.
A: Tehát… A halászattal nem volt gondunk. Kifogtam pár halat, Roger is egyet, mert ki akarta próbálni milyen. Addig én figyeltem. De még ekkor is sok idő volt hátra a visszatérésetekig.
D: Tiszta Kék lagúna…
A: Más felállásban…
F: Ekkor döntöttünk úgy, hogy egy kicsit mi is barangolunk a környéken, szigorúan ügyelve, hogy a part mentén maradjunk, arra az esetre, ha visszatérne a repülő, és észrevegyük. Találtunk is pár dolgot.
R: Mint a sátrat például?
F: Igen. Meg ezt…- ezzel egy hatalmas gyümölcsökkel megrakott ruhát vett elő a háta mögül, amely eddig rejtve volt. - Rajta datolya, kókusz, kökény, erdei szeder és számos illatozó jobbnál-jobb, finomabbnál-finomabb falatok.
Rafa és Nole nem tudta levenni a szemét róluk.
R: Basszus, mi ez itt? A bőség kosara?
D: Inkább terítője, ha jól látom. Mennyei falatok!- ezzel be is kapott gyorsan pár szem fügét.

- Nyamnyam.- hallatszott.
F: Naaa! Még csak ez hiányzott! Igaz, ez nem a Ritz vagy Hilton hotel, de lehetne finomabban?
D: Hogyne. Adsz nekem cukrot vagy mézet? Esetleg tejszínhabot? Úgy tuti finomabb lenne!
F: Nem így értettem.
D: Tényleg? - nézett a svájcira ártatlan bociszemekkel a szerb fiú.
Rafa is evett pár szem datolyát, Andy pedig a kókuszt részesítette előnyben.
R: Bár teljesen jóllaktam a hallal, de ez a datolya olyan jólesik most! Olyan friss és zamatos.
A: Na ja. Én szedtem!
D: Van is valami mellékíze, most hogy mondod!
A: Te Nole! Velem is kezded? Meg kell tőled őrülni. Neked a zsigereidben van a hülyeség esküszöm.
F: Ott. Szegény szüleit sajnálom, biztos nem így tervezték a dolgot…
D: Na-na! Ne sajnáld csak a szüleimet! Totál büszkék rám, de miért nem lennének, kérdem én?
R: Ami a teniszt illeti, valóban már most azok lehetnek, de…
D: Na ugye Roger! Rafa is ezt mondja! Kösz.
R: Nem fejeztem be… De-vel folytattam volna.
D: Inkább ne!
Ebben a pillanatban nem túl messziről egy ismeretlen és rémes kiáltás hangzott fel. A négy fiú megszeppenve nézett össze.
A: Mi az ördög volt ez?
F: Fogalmam nincs. Valamilyen állat.
D: Az tuti. De mi?
A: Mindenesetre elég ijesztő volt.
R: Az. Valami madár esetleg?
F: Hát, ha az, akkor én akkor azt a madarat, amely ilyen hangot képes kiadni, nem akarom látni. Tényleg valamilyen vadállattal nem találkoztatok az erdőben? Nem lehet valami puma, sakál vagy valami hasonló fenevad?
R: Puma biztos nem, az nem él errefelé.
A: Biztos?
R: Nem. De én így gondolom.
A: Sakál?
R: Nem tudom. Nem hiszem. De mellesleg én ki nem megyek megnézni mi az!
D: Én sem. Annyira azért nem érdekel. Itt maradok inkább veletek, ebben a jó társaságban. Meg amúgy is esik.
F: Biztos? Kár…
D: Csak nem űznéd ki kedves barátodat a csúnya esőbe?
F: Én? Dehogy! - most Federer adta az ártatlant.
D: Na várj csak Roger! Jössz te még az én utcámba!
F: Kizárt. Nem tervezem, hogy a közeljövőben Belgrád felé veszem az utam. Sajnos sehogy nem esik utamba, bárhogy is szeretném.

D: És még én vagyok vicces. Tréfarépát is ettél, míg nem voltunk itt?
F: Nem. Csak igyekszem felnőni hozzád.
D: Sajnos közölnöm kell, hogy ez nem fog menni. Azt a majd öt centit már nem tudod behozni. És én még növésben is vagyok. Szóval abszolúte fórban vagyok.
Rafa és Andy újfent jól szórakozott. Jobb volt az előadás, mint a legjobb színházban. Mint két óvóbácsi ültek és nézték a két rosszalkodót, anélkül, hogy beleavatkoztak volna. Minek is tették volna, hiszen nagyon jól szórakoztak.
Ekkor odakinn újra felhangzott az észrevehetően közelebbről érkező ijesztő hang.
F: Nem teszik ez nekem. Tényleg mi lehet?
D: Mivel egyre közelebbről halljuk, úgy hiszem, hogy hamarosan megtudjuk mi ez.
R: Én nem hiszem, hogy tudni akarom.
A: Én is lemondok róla.
F: Nem gondolom, hogy ez a hang tulajdonosát érdekli, bármi legyen is az.
D: Várjunk. Előbb-utóbb idelopakodik, körülszaglássza a sátort, körbejárja párszor, aztán…
A: Na mond te okostóni, azután mi lesz?
D: Semmi különös. Bekopogtat a sátornyíláson, valaki kinyitja… aztán jön a Nagy Hamm!
F: Jó. Csak veled kezdje!
D: Miért velem? Idősebbeké az elsőség. Van itt nálam, ha jól számolom három korosabb is. Bár lehet, nem akar rágódni és zsenge húsra vágyik.
F: Idősek? Korosabb? Ki itt a rágós, mi?
D: Nem én.
R: Fiúk, fiúk! Hagyjátok már abba! Elég volt! Lehet tényleg valami madár, vagy még az is lehet, hogy valami rovar adja ki ezt a hangot!
A: Na azt a bogarat szeretném én látni, ami erre képes!
R: Rovart mondtam, de végülis mindegy.
A: Valóban az. De akkor is jó méretes lehet!
R: Jó csak éppen mondtam. Ne parázzunk, az a lényeg. Szerintem meg ne is nagyon hangoskodjunk, hátha szép csendben elmegy.
A: Nem hinném, ha szagot fogott.
D: Milyen szagot? Ki itt a büdös?
A: Senki, te majom! Én csupán arra céloztam, hogy a sült hal illata még most is itt terjeng. Ezt elkerülhetetlen, hogy megérezze.
R: Tényleg. Elássuk a maradékot?
A: Szerintem felesleges. Ha akar, úgyis idejön az a valami.
R: Igaz. De mi négyen vagyunk, ne aggódjunk.
A: Mint a négy muskétás, mi?
D: Én vagyok d'Artagnan!
F: Legyél, megkapod!
D: Kösz, Athosz.
R: Aramis jelentkezem.
A: Én akkor maradok Porthos.
R: Akkor ha ezt ilyen jól megbeszéltük, meséljetek tovább, a sátorról még nem hallottuk, hogy hogyan találtátok rá?
A: Nos igen. Szóval járkáltunk a környéken, szedtük a gyümölcsöt, mikor egy kicsit megálltunk pihenni, hirtelen fölöttünk eltakarta valami a napot. Felnéztünk és ott lógott egy ejtőernyőn egy láda. Fel volt akadva egy fán, vagy 4 méterre a földtől. Levettük és kinyitottuk.
F: Ami nem volt egyszerű…
A: Valóban. De csak sikerült. Abban volt ez a sátor, a rezsó, konzervek, takarók… Kész túlélési csomag.
R: Hogy kerülhetett ide? Ki dobta volna le éppen itt?
D: Lehet leesett egy repülőről.
A: Lehet.
R: Mindenesetre nekünk most jól jött.
F: Hallgassatok csak el!
D: Mi van?
F: Csönd!
Hallgattak pár pillanatig, de semmi nem hallatszott.
R: Nem hallok semmit.
F: Hát ez az. Már nem esik.
A: Tényleg!

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó 6 hozzászólás

2009.07.12. 17:38 Ági Tényleg csak nyolc rész van ebből? Akkor már az utolsó jön? Neee!!!!:((((

2009.07.12. 16:30 Réka Nagyon izgalmas volt ez a fejezet is. Meg vicces!:)))

2009.07.12. 12:42 eribaba Gáz rezsó volt...

2009.07.12. 12:41 baba Mit szólsz a kis gázrezsóhoz? Ahhoz nem kell villamos áram!!!:))) 2009.07.12 08:33 NadalFAN81 hehe! Ez is izgi :D Csak egy valami nem világos, az oké, hogy volt rezsó is, de mibe dugták? a fenekükbe? ugyanis egy lakatlan szigeten nem hiszem, hogy van 220 vagy 380 ( V ) :D :D ettől függetlenül nem rossz !

2009.07.12. 09:22 Gert Nagyon tetszik!!!! Gratulálok Andi!Folyt.köv.-mikor?

2009.07.12. 08:33 NadalFAN81 hehe! Ez is izgi :D Csak egy valami nem világos, az oké, hogy volt rezsó is, de mibe dugták? a fenekükbe? ugyanis egy lakatlan szigeten nem hiszem, hogy van 220 vagy 380 ( V ) :D :D ettől függetlenül nem rossz !