Rafa és Nole, mint két sóbálvány álltak az esőben, amely csak végigfolyt folyamatosan az arcukon, és tovább indult a gravitáció miatt lefelé a testükön. Egész addig, amíg egy erőteljes hang magukhoz nem térítette őket.
- Ott álltok még egy ideig, vagy bejöttök?
Az invitáló nem volt más, mint Roger Federer, aki egy hatszemélyes katonai sátor bejáratában teljesen szárazon álldogált és arcán kaján vigyorral nézte a kinti elanyátlanodott "ázott verebeket". Ekkor Andy is kidugta a fejét a nyíláson.
A: Na! Jól hallottam, hogy megjöttek a felfedezőink? Tényleg! Bár, ahogy kinéznek, lehet hogy még sem ők azok, Roger? Te mit gondolsz?
F: Igazad van Andy! Meg kellene győződnünk arról, hogy tényleg ők azok-e! Idegent be nem engedünk a sátorba!
A: Az tuti!
D: Baromi vicces srácok. Örülök, hogy jól szórakoztok rajtunk.
R: A nyomorunkon…
De szó, ami szó a két fiú valóban furcsa látványt nyújtott. Hajuk csatakos volt az esőtől, különösen Rafa hosszabb haja. A ruhájuk teljesen átázott és rájuk tapadt, pár helyen el is szakadt. Sárosak is voltak, különösen Nole, a gödörbeesés miatt. Szóval ezúttal biztos nem kerültek volna a címlapokra. Vagy ha igen, egészen biztos nem túl hízelgő lett volna a cikk róluk.
D: Mi az ördög ez?- mutatott a sátorra.
R: Én szóhoz sem jutok. Azt hiszem az elmúlt néhány óra életem legmeglepetéstelibb időszaka.
F: Ha jól nézem, először is kedves Nole, ez egy sátor. Másodsorban megkérdezem. Nem akartok végre bejönni? Vagy nőni akartok még egy kicsit az esőben?
D: Én ugyan nem. Elég daliás vagyok már így is.
A: Oké, végleg elhiszem, hogy ők azok! Ilyeneket csak Nole tud mondani! De gyertek már be az istenért!
A két fiú bement, ahol újabb meglepetés várta őket. A négyszögletű sátor egyik sarkában kis rezsó állt és rajta meglátták a korábbi illatok forrását. Halak sültek a vasrácson. Mindkettejük gyomra egyszerre korrant meg és a szemük szinte ugyanúgy tapadt az ételre. Mint két ragadozó úgy nézték a zsákmányt, jelen esetben a halakat.
D: Istenem! Tudtam! Éreztem! Mondtam!- ömlött belőle a szó. - Hú, de éhes vagyok.
R: Én is, most érzem csak igazán.
F: Nem vadásztatok le valamit az erdőben? Mivel töltöttétek akkor az időt? Bezzeg mi!
A: Bizony! Megérkeztetek és kész a terülj-terülj asztalkám! Pedig egy-két szárnyas is elférne itt!
R: Ha gondoljátok, visszamegyünk és vadászunk párat! Mit szeretnétek?
D: Na ja. Hogy nem jutott eszünkbe a vadászat?! Ja, hogy mással voltunk elfoglalva? Áldozatiszobor, csontvázak, eső, ijesztő faszobor… Az bakfitty, mi?
F: Miről beszélsz???
D: Semmiről. Azért sem mondom meg!
A: Nézd már a kis méregzsákot!
R: Hagyjátok! Kicsit kivan, de meg is értem őt!
F: Mondjátok már mi történt veletek?
R: Talán később…
D: Basszus, én először is most átöltözöm, száraz ruhára vágyom! Hol van a cuccom?
A: Itt, behordtunk mindent.
R: Az enyém?
A: Tessék.
Rafa és Nole nem zavartatva magát teljesen levetkőztek, megtörölköztek, lemosták a sarat magukról és friss, száraz ruhákba bújtak. Rafa a haját ezután kis copfba kötötte, hogy ne csorogjon a víz továbbra is a szemébe és a nyakában hagyott egy kisebb türcsit is, hogy a nyakába se menjen a víz.
R: ÁÁÁ. De jól esik végre tisztának és száraznak lenni!
D: Én melegebbnek is érzem magam!
F: Igen? Most aggódjunk?
D: Ha akarsz! Bár én csak arra gondoltam, lehet itt bármilyen trópusi meleg, az eső miatt én már komolyan fáztam is egy kicsit, a lábam is jéghideg. A vérkeringésem a rossz? Milyen jó lenne most egy talpmasszás!
A: Szeretnéd, hogy megmasszírozzam?
D: Megtennéd? Komolyan?
A: NEM! Mit gondolsz?! Nincs az a pénz!
D: Na! Mi bajod a lábammal?
A: Az, hogy van!
R: Jó, most hogy megtudtuk Nole lábai hidegek, és Andyt zavarja a lábai megléte, ehetnénk esetleg valamit? Kész van a hal? Közben meg elmondhatnátok mi a manó történt veletek, míg nem voltunk itt! Honnan ez a felszerelés? A sátor, a rezsó, a halak, minden…
F: Hosszú történet…
D: Nem baj, időnk van bőven.
A: Az biztos. Ebben az időben egy gép sem talál meg minket.
F: Már ha felszáll egyáltalán.
D: Meg ha egyáltalán odaért…
R: Ne károgj megint! Már kész is a gép és a felszállási engedélyre vár!
D: Reméljük.
Ezalatt Andy lekapcsolta a tüzet és levette a halakat. Mivel nem volt náluk tányér, kénytelenek voltak egy ruhára rátenni a halakat. Hatot sütöttek, mindenkinek egy biztosan jutott. A négy fiú, olyan keleti szokás szerint kézzel szedte szét a halakat és jóízűen csendben falatozni kezdett. Egy ötcsillagos szálloda legjobb menüsora sem esett volna nekik jobban, mint most ez az étel. Mikor már az evés végefelé jártak, megindult a beszélgetés is.
D: Ez fincsi!
R: Az. És nagyon jólesik.
A: Akkor jókat fogtam?
R: Mindet te fogtad???
A: Személyesen.
D: És addig te mit csináltál Roger? Szurkoltál?
F: Nem. Elriasztottam a cápákat.
D: Aha. Akkor azt hiszem a holnapi lapoknak megvan a szalagcíme.
F: Éspedig?
D: "Rejtélyes menekülésbe kezdtek a cápák az Indonéz szigetvilágban! A tudósok keresik az okát!
A: Ez tetszik! De mi már tudjuk!
D: Tudjuk bizony! Roger! Mint a legnagyobb új cápa a környéken! Mi is a neve?
A: Teniszcápa!
F: Jó, jó. Le lehet rólam szállni!
D: Rajtad sem vagyunk!
F: Azt próbálnád meg!
D: Eszemben sincs!
R: Most hallhatnánk mi történt itt veletek?
A: Először ti! A tietek biztos érdekesebb, ahogy hallottam!
Rafa és Nole felváltva mondta el mi történt velük aznap. Roger és Andy szájtátva hallgatta őket. A sült galamb is berepülhetett volna a szájukon, mert idő kellett, hogy magukhoz térjenek. Különösen a gödörbeli csontokon akadtak ki.
F: Egek! Miken nem mentetek át!!! De komolyan, ez horror! Ehhez képest nekünk kész kéjmámor volt a napunk!
A: Az bizony.
D: Legalább öregkoromban lesz mit mesélnem esténként az unokáimnak. Tudjátok gyerekeim, mikor 20 évesen zuhogó esőben, a lakatlan szigeten egy gödör mélyén csontokra bukkantam…
F: Tutira népszerű nagyapó leszel!
A: Na ja! Majd ilyeneket kérdeznek! Te nagypapi, volt rajta még hús, vagy lezabálták már a kukacok?
R: Gondolod, hogy ilyenek lesznek az akkori fiatalok, hogy csak ez érdekli majd őket?
A: Lehet…
D: Csak nem az enyémek, azok jóneveltek lesznek!
F: Mint te?
D: Igen.
Federer csak mosolyogva a szemét forgatta erre.
D: Na akkor most ti jöttök. Meséljetek csak mik történtek veletek. Biztos azért itt is voltak érdekes dolgok, már csak ha a helyet nézzük, ahol most vagyunk. Mert azt azért nem hiszem, hogy ti varázsoltátok ide ezeket. Mert ugyan a pályán varázslás és ez, nem ugyanaz!
A: Nem is feltételezed fel, hogy én vagyok II. Harry Potter?
F: Akkor én ki legyek? Ron Weasley?
R: Szeretnél az lenni?
F: Nem. Én besegítettem a hókuszpókuszokba, Merlin az igazi nevem…
A: Ok, kuruzslótársam…
F: Na jó akkor inkább kezdem. Szóval…
Ezzel elkezdte mesélni barátainak mi történt ma vele és Andyvel…
Nagyon kiraly!! kár most egy hetig el kell utaznom nem lesz internet elerhetosegem de remelem nem maradok le a kovetkező reszekrol! Jo vagy Adri csak igy tovabb!!
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Húú de jóóó. :D Én szerdán elutazok. :( De ha megjöttem az összeset elolvasom 2 perc alatt. ;) XD